Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatói portálja

2022. június 25. Vilmos
Egyetemi élet

Egy teljes matematikus generációt láttunk vendégül

Zentai László | 2022. május 03. 16:15:45 | Utolsó frissítés: 1 hónapja
Áprilisban zajlott egyetemünkön Eger egyik legnagyobb jelentőségű nemzetközi eseménye. Csaknem 40 ország 14-15 éves matekzseni lányainak világraszóló versenyére Dr. Juhász Tibor tudományos rektorhelyettessel tekintettünk vissza egy mini interjúban.

 

- Tibor, milyen valós jelentősége volt annak, hogy egy ilyen esemény szervezése hazánkba, ezen belül Egerbe, még közelebbről az egyetemünkre került?

Az, hogy a világ egyik legrangosabb matematika versenye Egerbe, a mi egyetemünkre érkezhet, már elöljáróban is felemelő érzés volt, nagy megtiszteltetést és bizalmat is jelentett egyben az intézményünk irányába. Tudni kell azonban, hogy ezt a lehetőséget nem véletlenül nyerte el az Eszterházy: az, hogy Egerben lesz a rendezvény, 2019-ben dőlt el, abban az évben, amikor Eger rendezte az OTDK fizikai, földtudományi és matematika szekcióját. A leány matematikai diákolimpia ügyében javaslattételi lehetőséggel, döntéshozatali kompetenciával rendelkező szakemberek közül többen jelen voltak akkor Egerben, s az itt szerzett tapasztalataik alapján úgy látták: Eger egy remek helyszín lehet az EGMO számára, az Eszterházy pedig kiváló partner a szervezésben, megvalósításban.
Nagyon egyet tudtam érteni Kásler miniszter úr megnyitón elhangzott gondolatával, miszerint a következő néhány évtized meghatározó matematikus hölgyeinek nagy része itt járt nálunk ezen az eseményen. Felemelő belegondolni, hogy egy teljes női matematikus generáció úgy nő fel, hogy személyes élménye, fogalma van az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemről és Magyarországról, legyen szó akár perui, mexikói, kazah versenyzőről.
Én úgy fogalmaznám meg, hogy Magyarország 2022. április 6-12. között Egerbe költözött: az olimpiára készülők Egerre fókuszáltak, hozzánk készültek, s amit Egerben átéltek, azt Magyarországgal kapcsolatos tapasztalatként vitték magukkal.


- A rendezés kiváltsága valóban nagy lehetőség, s egyben hatalmas kihívás és felelősség is volt egyben.

Kétségkívül, hiszen mintegy 40 ország versenyzői érkeztek hozzánk, s ezen felül több mint 20 nemzet legjobbjai online módon csatlakoztak a versenyhez. Azt, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem számára milyen különleges lehetőség ez a részvétel és aktív közreműködés, a kezdetektől éreztük. Mindennek a súlya persze a rendezvény közeledtével nehezedett ránk, egyre fokozottabban. Ám ahogy az egri kézilabdások szokták mondani: „Eger nem először fogad nagy csapatokat”, így tehát örömmel és bátran álltunk a kihívás elé.

 

 

 

- A verseny szervezői, lebonyolítói tudományos társaságok, matematikusok, illetve a tudás-olimpiát ismerő önkéntesek voltak, a megvalósító pedig az egyetemünk. Hogy értékeled ezt a szimbiózisban zajló, közös ténykedést, például 4-500 fő mozgatását egy kirándulásra, a nyitó-záró eseményt és más, bokros teendők elvégzését?

Hadd kezdjem egy személyes élménnyel. Nagyon érdekes momentum volt, hogy a szervezést 2020 elején kezdtük havi online meetingek formájában, melyek a végén persze heti, majd napi rendszerességűvé váltak. 2020-ban úgy startoltunk el, hogy már tudtuk: azévben Hollandia csak online formában tudja megrendezni a versenyt a pandémiás helyzet miatt. 2021-ben ugyanígy járt Grúzia, a 2022-es esemény kapcsán mindvégig kérdés volt, vajon sikerül-e a személyes jelenlétre történő visszatérés. Ez a bizonytalanság természetesen nem segítette az egyébként is meglehetősen komplex  a szakmai előkészítő munkát. Tavaly ősszel hoztuk meg közösen azt a döntést, hogy elsősorban jelenléti formájú rendezésre készülünk, a "B-terv" is megvolt persze, de örülünk, hogy végül nem lett rá szükség. Példaként azért elmondom, hogy a járványhelyzetet illetően természetesen nem volt elegendő a magyar szabályozásokat figyelni, hanem minden érintett ország utazási, oltakozási szabályait, a korlátozásokat, előírásokat és azok változásait folyamatosan figyelembe kellett venni. Sok kérdés volt tehát. A budapesti szakmai szervező stábbal online módon indult megbeszéléseink megmaradtak a netes térben, 2-3 alkalommal történt csak meg, hogy igen szűk körben tartottunk egy-egy helyszíni bejárást Egerben. Én magam egy idő után – kollégaként - olyan természetességgel dolgoztam együtt a fővárosi csapattal, mintha ezt már régóta tennénk így. Nagyon megragadt bennem az az élmény, amikor a verseny első napján találkoztam egyikükkel a hotelben, üdvözöltük egymást régi, jó ismerősként, majd megállapítottuk, hogy mi tulajdonképpen most találkozunk először személyesen.

 


Ez a személyes tapasztalatom ugyanúgy igaz az egri, egyetemi és a budapesti szervező csapatra is. A projekt területen, adminisztrációban, grafikai munkában, rendezvényszervezésben, kommunikációban, videóanyagok és nyomtatott anyagok készítésében megfeszített munkát végző kollégáink a nyitó rendezvényt megelőző napig nem, kizárólag már a helyszínen, „élesben” találkoztak a verseny szakmai szervezésén dolgozó stábbal. Akkorra már azonban minden jól működött: összeszokott, profi csapatként, odaadással koncentráltak a közös feladatra, megfelelő türelemmel és tisztelettel viszonyultak egymáshoz. Így vált lehetségessé, hogy minden flottul zajlott egy ilyen hatalmas szervezőmunkát igénylő, nemzetközi tudományos rendezvényen. A nyitó-záró ceremónián túl ezernyi teendő akadt: az egységességet biztosító ruházat és más kellékek beszerzése, a napi programok összeállítása, több száz fős kirándulás hátterének biztosítása, folyamatos adminsztráció és pénzügyi támogatás koordinálása, a feladatlapok nyomtatása, fénymásolása a zsűrizéshez, a kirándulások szervezése, valamint a nagyszabású nyitó- és záró rendezvény programjának megszervezése. Mindebben sikerrel jártunk.


- Ha már itt tartunk, milyen volt az egri matek olimpiád nemzetközi visszhangja, milyen visszajelzések jutottak el hozzád?

Igyekeztem olyan pozíciót felvenni, hogy a társzervezők bátran, őszintén mondják el nekem valamennyi tapasztalatukat, de ezzel együtt is csupa pozitív visszajelzést kaptam. Mind a versenyzők, mind a kísérők, mind a szervező partnerek részéről elismerő, dicsérő mondatokat és sok köszönetet kaptunk. Egy versenyző nyilvánosan is elmondta, hogy Magyarország és Eger igencsak feladta a leckét a következő rendezőknek. Erre büszkék lehetünk és persze sok sikert kívánunk azoknak, akik a nálunk szerzett jó tapasztalatokra építve kezdenek neki a következő EGMO megvalósításának!

 

 

- Matematikus vagy magad is, aki aktívan oktatsz és kutatómunkát végzel kedves tudományterületeden. Neked személyesen mi volt a legkedvesebb dolog az EGMO kapcsán, legyen ez akár egy üzenet, eredmény, élmény, bármi?

A matematikusokról úgy vélekedik a közvélemény, hogy a matematikus azért az, aki, mert ő aztán teljesen ismeri ezt a tudományágat. Neumann Jánosról szól egy anekdota, miszerint ő – aki a világ egyik legnagyobb zsenije volt – saját bevallása szerint a matematika 28%-át ismeri. Nem tudjuk, hogy ez a történet igaz-e, illetve maga az állítás igaz lehet-e, vagy sem, de én matematikusként azt mondom, hogy „kb”! Amikor még egy matematikus a tudományág közel 100%-át ismerte, az még jóval Neumann kora előtt lehetett. Mára oly mértékben szélesedett, terjeszkedett, gyarapodott a tudomány, hogy azt mondhatjuk: egy világszinten ismert matematikus esetében ezt a neumanni arányt érdemben már ki sem lehet fejezni. Nagyon töredékes, pici részekre fókuszál egy-egy kutató ismerete, s közben egyre átláthatatlanabbá válik maga a matematika tudománya.

 

 

Az EGMO kapcsán számomra az volt az egyik legérdekesebb tapasztalat, hogy megláttam: a matematika körüli tehetséggondozásban és a tantárgy oktatása körüli szervezettségben is pontosan az a helyzet, mint a fenti, neumanni példa esetében: hiába vagyok mintegy két évtizede matematikus, a tehetséggondozásnak egy olyan szegletét láthattam meg most, amivel eddig nem találkoztam. Szerintem ezzel nem vagyok egyedül a magyar felsőoktatásban. Nagyon jó élmény volt látni azt, hogy a remekül szervezett verseny mögött álló munka nagy részét önkéntesek végezték, s a mindennapokban is rengeteget tesznek a tehetséggondozásban, pusztán elhivatottságból és a magyar matematika presztízse miatt. Arra is a rendezvény közben döbbentem rá, hogy a magyar matematikai tehetséggondozás krémje itt töltötte velünk a hetet Egerben. Itt jártak a fővárosi vezető gimnáziumok kiemelkedő pedagógusai, a Medve Matek vetélkedő szervezőcsapata, a társzervező Gondolkodás Öröme Alapítvány és Bolyai János Matematikai Társulat tagjai. El sem tudjuk képzelni, hogy milyen potenciál, szervező energia, jószándék és elhivatottság mozdult meg Egerben, egy közös akaratban, s mindez a magyar matematika tudomány hírét viszi szerte a világ sok-sok országába.

Fotók: Lénárt Márton



0
komment

Reflektor

Találkozó: 45 év után újra a Líceumban
Különleges találkozót tartottak a 45 esztendeje az intézményünkben matematika-kémia szakon...
Kiemelt Arany minősítést szerzett hallgatónk Siófokon
Május utolsó hétvégéjén, Siófokon rendezték meg a XII. Országos Népek Tánca-Népek...
Egy brazil lány, aki Egerben igyekszik megvalósítani álmait
Rochane Moura Fé, röviden Roxy jelenleg zenekultúra szakon tanul egyetemünkön. Egyenesen...